Hangszertár

2021. július 11. 07:52 - II. Liberális Artúr

Billentyűsök

Csembaló: Késő középkori hangszer, amelyet a 18. században kiszorított a több oktávot lejátszani képes zongora.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/83/ClavecinRuckers%26Taskin.JPG
Hangja: https://youtu.be/71iUAFFQ8ik

Énekhangok

Legmélyebbtől a legmagasabbig:

Basszus:
Tenor:
Alt:
Szoprán:

Fúvósok

Fagott: 16. századi elődjéből a 18. századra fejlesztették ki a mély, nagyjából három oktávot lefedő hangszert.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ab/FoxBassoon.jpg
Hangja: https://youtu.be/kvtoi6ZB0kQ

Furulya: Kb. egyidős az emberiséggel, a ma ismert változatai a középkorban fejlődtek ki, de a 18. századra már keveset használták, míg a 20. században újra felfedezték oktatási célokra.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/Furulya_001.jpg
Hangja: https://youtu.be/teWzdTh0Xe4

Fuvola: Kb. egyidős az emberiséggel, az európai változata a 18. században élte fénykorát, majd a 19. században erős ráncfelvarráson esett át és immár háromoktáv lejátszására képes.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/Furulya_001.jpg
Hangja: https://youtu.be/teWzdTh0Xe4

Kürt: Kb. egyidős az emberiséggel, a legmodernebb változata a 19. századra fejlődött ki.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f1/Natural_Horn_%28instrument%29.JPG
Hangja: https://youtu.be/DfQm0aNodUY

Oboa: Középkori arab hangszerből fejlődött ki Európába jutva a 17. századra, magas, tiszta hangú hangszer.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4f/Oboe_modern.jpg
Hangja: https://youtu.be/Yk4WV2O7OFw

Oboa d'amore: Az oboánál picit mélyebb hangú fúvós. A 18. század elején találták fel, de még abban az évszázadban elmúlt népszerűsége, és a huszadik századig alig alkalmazták.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/2e/Oboa_dAmore_2_001.jpg
Hangja: https://youtu.be/PSUtWXXd_bM

Trombita: Az ókorig nyúlik vissza eredete, de csak a 14. század óta használják hangszerként, és korlátozott lehetőségei miatt csak a 20. századi, fejlett változatának kezdett nagyobb szerep jutni.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9d/Trumpet_1.jpg
Hangja: https://youtu.be/d18E4h_A-po

Húrosok

Brácsa: A hegedűnél mélyebb hegedűféle, a 18. század óta terjedt el használata.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cd/Bratsche.jpg
Hangja: https://youtu.be/Xe11Pp1g39I

Cselló: A brácsánál méylebb hegedűféle, a 17. századra fejlesztették ki.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5f/Cello_front_side.png
Hangja: https://youtu.be/S6yuR8efotI

Gigue: 13. század óta ismert vonós hangszer, általában ütemhe használták.
Képe: http://www.baltimorerecorders.org/seminstpics/rebec3.jpg
Hangja: https://youtu.be/BRbjALNZ7sU

Hegedű: Az emberi hanghoz leginkább hasonlító vonós, amely valószínűleg Közép-Ázsiából eredeztethető, Európában fejlődött ki a 16. században.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/Violin_VL100.png
Hangja: https://youtu.be/uub0z8wJfhU

Nagybőgő: A legmélyebb hegedűféle, a 15. századtól használatos Európában.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d3/AGK_bass1_full.jpg
Hangja:

Viola da gamba: Arab eredetű, a csellóhoz hasonló hangszer, a 15. század óta használatos Európában. Azonban nem hegedű, hanem a gambafélék "alapítója". A hegedűfélék jellemzően az előadások hangszerei voltak, a gambafélék otthon használatosak.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/34/GambeUilderks.png
Hangja:

Violone: Gambaféle, a nagybőgőhöz hasonló hangszer, a 15. század óta használatos Európában.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e1/Ernst_Busch_violone%2C_c1630.jpg
Hangja:

Violino piccolo: 16. századi, kisméretű hegedű, annál magasabb hanggal. A barokk után kiszorította a modernebb hegedű és az oboa.
Képe: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/87/Klein_Diskant-Geige_und_Viola-Tenor-1594.jpg
Hangja: