A kontextus: Bach 1750-es halálával tehát elvi és összefoglaló jellegű életműve miatt gyakorlati szinten is véget ért a barokk kor. Az emberek zene iránti igénye megnőtt, de nem a barokk bonyolultabb, nehéz zenéje iránt. A divatnak megfelelően a bonyolult fúgákat letisztult, homofón dallamok…

A kontextus: Ez lesz az utolsó megjegyzésem a barokkról, tekintettel arra hogy Bach 1750-es halálával számítják a végét. Ne felejtsük, hogy az európai komolyzene egyet jelentett a vallási zenével, és ez épp a barokk idején változott meg, miután a gazdagodó polgárság is megengedhette magának a…

A kontextus: Most arról kéne beszélnem, amit sajnos zenei képzettség hiányában nem tudok bemutatni, és még csak nem értem, hiába olvasok utána és próbálok magyarázó videókat nézni... Már említettem ezerszer, hogy a barokk egyfajta átmenet volt a régizene és a mai értelemben vett zene között több…

A kontextus: Még mindig a barokk korban járunk, de már a végén; annak stíluselemeit, elsősorban az ellenpontozást és a motívumokkal való játszadozást Bach fejlesztette tökélyre fúgáival, egyúttal kora nemzetközi zenéje mellett a korábbi időszakok is felfedezhetőek műveiben. Ezen összegző munkásság…

A kontextus: Térjünk vissza sokadjára is a barokk témaköréhez, ám most nem a jómódú polgárság nyújtotta előnyökre szeretnék visszautalni, hanem arra, hogy a nyugati világ komolyzenéje évszázadokig az egyházi zenét jelentette. Arról már beszéltünk, hogy a barokk kezdetét az opera megszületéséhez…

A kontextus: Újra csak ott tartunk még tehát, hogy a barokk mennyire fontos volt a nyugati komolyzene történetében: a polgári jólétnek köszönhetően kifinomultabb hangszerekkel játszhattak nagyobb zenekarok, létrejöttek a modernebb zenei formátumok, a dallamokat "túldíszítették", azaz egy-egy fő…